BLOG

Mennyire hasznos a rendszeres rágózás?

A cukormentes rágógumik rendszeres fogyasztása alapvetően pozitív hatással van a szájhigiéniára, ezt vizsgálati eredmények is igazolják. Fontos azonban észben tartani, hogy a rágózás semmiképpen sem helyettesítheti az alapos fogmosást.

Kis rágótörténelem

Kevéssé ismert tény, de a rágózás egyáltalán nem modernkori szokás, sőt, többezer éves hagyományai vannak. Eleink a régmúltban többek között nyírfakéregből készült kátrányt rágcsáltak előszeretettel, amely gátolta a baktériumok szaporodását a szájüregben. Tudjuk, hogy Nagy Sándor katonái mentát használtak erre a célra, az eszkimók bálnabőrt, a középkorban pedig petrezselymet, később pedig kávészemeket és dohánylevelet rágtak az emberek.

A gumirágás szokását Közép-Amerikából vette át Európa. A maják egy ma is népszerű gyümölcsfa, az Achras sapota (szapotilfa) fakérgéből nyerhető, tejszerű latexből készítettek maguk számára rágnivalót. Az első rágógumit 1848-ban hozták kereskedelmi forgalomba az Egyesült Államokban, pontosabban Maine államban. Ez alapvetően az ottani indiánok rágójából, a lucfenyő gyantájából készült.

A rágógumik ma már élvezeti terméknek számítanak, Magyarországon ezekből évente közel 2 ezer tonnát fogyasztunk el. Amellett, hogy a rágózás nagyon népszerű szokás, egyértelműen megvannak a maga előnyei is a szájhigiénia megőrzése szempontjából.

Közvetett módon semlegesíti a savakat

Az egyik ilyen előny, hogy hamarabb visszaállítja a száj egészséges pH értékét. Ez ugye az a mérőszám, ami a testnedveink sav és lúg háztartását jelzi egy 0-tól 14-ig terjedő skálán. A szájüregben a kritikus pH 5,5 (5,2-5,7), ami azt jelenti, hogy ez alatt a zománc felszínén demineralizáció (azaz a zománc ásványi anyagának kioldódása történik) és 5,5 fölött pedig remineralizáció (azaz a zománcba az ásványi anyagok beépülése) történik.

A száj pH értéke alapállapotban 6,75 körül van, vagyis enyhén savas, ez az érték azonban evés után gyorsan lecsökken, mert a baktériumok az ételmaradékok lebontása közben sok savat termelnek. Minél tovább fennáll ez a savas kémhatás, annál nagyobb veszélyben van a fogzománc, amelyből a savak fokozatosan kioldják az ásványi anyagokat (demineralizáció), ami a fog kilyukadásához vezet. A rágógumiban található cukorpótló anyagok (pl. szorbit, xilit) a szájüreg pH értékét nem csökkentik a kritikus pH érték alá, mint a cukor (glükóz), ezért ezeket a cukorpótló anyagokat “fogkímélő” anyagoknak nevezzük. Ennek az az oka, hogy a cukorpótló anyagok bontása során kevesebb tejsav képződik, mint a glükóz bontása során, és a cukorpótló anyagok esetében a kevés tejsav mellett hangyasav képződik, ami nem csökkenti olyan mértékben a pH-t mint a tejsav. Az egyensúlyt a nyál állítja vissza, amely egyrészt semlegesíti a savakat, másrészt baktériumölő anyagokat is tartalmaz, ezzel gátolja azok káros tevékenységét.

Rágáskor, vagyis rágózáskor fokozódik a nyálképződés, ezáltal jelentősen lerövidül az az idő, ami a száj egészséges pH értékének visszaállításához szükséges. A rágógumiban található xilit és szorbit csökkentik a mikroorganizmusok és ezáltal a dentális plakk tapadókészségét is.

Tisztán tartja a rágófelületet

A nyálképződés erősödésének van egy másik pozitív hozadéka: ennek hatására ugyanis a kioldódott kalcium- és foszfátionok könnyebben visszakerülhetnek a fogakhoz, és a szuvasodás kezdeti szakaszában a kis mértékben sérült fogzománc akár helyre is állhat.

A rágózás mechanikai értelemben is védi fogainkat, viszont így csak a fog ún. öntisztuló felszíneit tudja tisztítani, így a fogmosást nem helyettesíti. A cukormentes rágógumik ugyanis rágáskor a fogak felületének nagy részéről eltávolítják az ételmaradékokat, a lepedéket, ami gátolja vagy késlelteti a fogkő kialakulását. Ez valóban segítség, azonban nem szabad elfelejteni, hogy egy rágógumi elfogyasztása semmiképpen sem helyettesíti az alapos fogmosást és fogtisztítást.

Szimmetrikusan rágjunk

A számos előny mellett érdemes odafigyelni a rágózási technikánkra is. Ha csak az egyik oldalon rágjuk a rágót, az semmiképpen sem tesz jót a rágóizületeknek és a rágóizmoknak. Ez az állkapocs kattogásához, szélsőséges esetben pedig kilazulásához, elmozdulásához is vezethet.

Ha ilyen téren panaszunk van, mindenképpen érdemes felkeresni egy fogorvosi rendelőt.

Panasza van?
Írjon nekünk!

Gyors és hatékony fogászati kezelés, akár azonnal.
Kérjen visszahívást még ma!

További blogbejegyzéseink

Fogászat története

Az ókorban már nem csak húztak, hanem fúrtak is

A fogászat az egyik legősibb mesterség, ezt bizonyítják a sokszor több ezer éves régészeti leletek. Legújabb blogcikkünkben a fogorvoslás történetének legérdekesebb fejezeteit, mérföldköveit szedtük össze a teljesség igénye nélkül.

Elérhetőségek

Telefonszám:
+36 70 733 5333
Cím:

1117 Budapest, Móricz Zsigmond Körtér 15.
3. emelt 8. ajtó • Kapucsengő: 31

Kérjen ingyenes visszahívást

Kollégánk 24 órán belül (munkanapon) felveszi Önnel a kapcsolatot!