Önmagában a kellemetlen szájszag nem feltétlen utal betegségre, viszont intő jelnek kell tekinteni, ha huzamosabb ideig tapasztaljuk. Az esetek túlnyomó többségében a szájüregben érdemes keresni a probléma gyökerét, ami sokszor egyszerűen orvosolható.

A rossz lehelet szélsőséges esetben akár válóok is lehet, de mindenképpen megnehezíti a társas érintkezést és a kommunikációt. Van, aki nincs is tisztában vele, hogy büdös a szája, azoknál pedig, akik tudnak róla, erősen önbizalom romboló hatású a jelenség. Jó hír számukra, hogy van ellenszer, csak előbb azonosítani kell a probléma gyökerét. Blogcikkünkben azokat a leggyakoribb okokat tekintjük át, amelyek a szájüreghez köthetők.

Rossz szájhigiénia

A kellemetlen lehelet kialakulása leggyakrabban a nem megfelelő szájápolási szokásokra vezethető vissza. Az e téren megmutatkozó hanyagságunkkal gyakorlatilag szabad utat adunk a baktériumok szaporodásának, amelyek megtelepednek a szájüregben, a fogak felszínén és a fogak között. Kiváló táptalaj számukra az a lepedék (plakk), ami a rendszeres tisztítás hiányában az ételmaradékokból, elhalt mikroorganizmusokból, nyálból és egyéb forrásból származó anyagdarabkákból áll össze fogsorunkon. Ebben a vékony, nyákos rétegben olyan biokémiai folyamatok zajlanak, amelyek során kellemetlen szagú gázok szabadulnak fel.

Ha nincs nagyobb baj, a rendszeres és helyes technikával végzett fogmosással, a fogselyem és a fogköztisztító kefe használatával, valamint a szájvízzel való öblögetéssel a jelenség viszonylag gyorsan megszüntethető.

Nagy mennyiségű fogkő

A fogfelszínen maradt lepedék a nyálban található ionok hatására fokozatosan meszesedni, mineralizálódni kezd. Ehhez nincs is szükség túl sok időre, hiszen a plakknak elég akár 26-28 óra, hogy keményebbé váljon. A folyamat végeredményeként alakul ki a fogkő, amelyet hagyományos fogmosással vagy otthoni módszerekkel már nem lehet és nem is tanácsos eltávolítani. A fogkőben a lepedékhez hasonlóan előszeretettel telepednek meg a baktériumok, ami magyarázatot ad a rossz szájszagra. A fogkőképződés eszkalálódása olyan folyamatokat indíthat el, ami később ínygyulladás, fogágy-gyulladáshoz, a csontszövetek pusztulásához és a fogak meglazulásához, kihullásához vezethet.

Fogszuvasodás

Fogszuvasodásról akkor beszélhetünk, amikor a kórokozók már túljutottak a fogzománcon, és a fog belső részében végeznek pusztítást. A megbomló fogfelszínen keletkező, nehezen hozzáférhető mélyedésekben és lyukakban lerakódó ételmaradék természetesen kitűnő táptalajt szolgáltat a baktériumok szaporodásához. A szorgos munkájuk következtében pusztuló, lebomló fogszövetek és az anyagcseréjük során keletkező gázok felelősek a rossz leheletért.

Ínygyulladás, fogágybetegségek

Gyakori kísérő tünete az ínygyulladásnak és a fogágybetegségeknek a kellemetlen szájszag, ami fogmosás után is makacsul megmarad. A jelenség kialakulása ez esetben is az elszaporodó baktériumokhoz, a lepedékhez és a fogkőképződéshez köthető. Itt már azonban jó eséllyel egy lépéssel közelebb vagyunk ahhoz az állapothoz, amikor fogaink végső veszélybe kerülhetnek.

Szájszárazság

Több oka is lehet annak, ha gyakran érezzük száraznak szájüregünket. A legkézenfekvőbb magyarázat az, hogy nem iszunk eleget. De a jelenséget okozhatja valamilyen betegség, táplálkozási szokásaink vagy esetleg az általunk éppen szedett gyógyszer mellékhatása. A megfelelő mennyiségben termelt nyál segít semlegesíteni a baktériumok által kibocsátott savakat, így megelőzi a fogszuvasodás folyamatát. A lecsökkent nyáltermelés szabad utat ad a kórokozók szaporodásának, ami negatívan befolyásolja a leheletet.

Fordulj hozzánk segítségért, és jelentkezz be egy vizsgálatra! Ha a kellemetlen lehelet oka a szájüregben van, szakembereink megtalálják, és megoldást adnak a megszüntetésére.